Pár hete a lakótársam ráizgult egy ilyen zseblámpára.
 |
Leírás szerint ez indukciós. Felhívnám a figyelmet a címkén levő megjegyzésre: A termék nem elemmel működik. |
 |
Ha az elemet így nem látná jól a nyájas olvasó:
2011. aug. 9.
- » #5
- 2011. aug. 9. 21:46 | írta: humanista | még nincsenek kommentek
2010. febr. 27.
- » Koop
- 2010. febr. 27. 21:09 | írta: humanista | még nincsenek kommentek
Meghallgattam, megnéztem rengeteg youtube videót, és rá kellett jönnöm, hogy létezik olyan Jazz, amit nagyon szeretek. És persze villannyal csinálják. Zenész alig. De ha meghallgatod, biztos tetszik majd.
Koop - Euphoria
És el kell még mondanom, hogy hiányzik a nyár. Tényleg.
Koop - Summer Sun
- » Don't feed the troll
- 2010. febr. 27. 0:07 | írta: humanista | énblog | lista | s tesveer | még nincsenek kommentek
Basszus. A levelet már elküldtem. A troll megetetve. De nem tudtam nem elküldeni. Az a hír annyira megrázó.
Mea culpa
Egyes emberek:
Vannak olyan esetek, amikor az ember azt hiszi, vitatkoznak vele. Aztán rájön, hogy vitáról szó sem volt, az érvei nem bizonyultak gyengének vitapartnere meggyőzésében, mert vitapartnere nem is akart változtatni a meggyőződésén, meggyőzni sem akart senkit, vagy ha mégis, akkor valami varázsszóra, olyan elismerésre várt, amit csak ő tud. Néha ezek az emberek csak azért dobnak be egy témát az internetes társalgásba, hogy veszekedést szítsanak. De eszük ágában nincs abban konstruktívan részt venni, vitává formálni azt.Nem tudom, miért teszik ezt. Talán csak a saját álláspontjuk megerősítését várják (egyfajta "mindenki hülye, csak én vagyok ventillátor" állapotot), vagy csak élvezik, ha róluk van szó. Még az is lehet, hogy irigylik a hasznos vitákat, szeretnének olyanban lenni, olyat kezdeményezni, de nagyon nem értenek hozzá. Talán ezek együtt?
A lényeg, hogy bármilyen megrázó, felkavaró, dühítő, vagy más, erősen érzelmekre ható módon kezdik a vitát, érdemes lenne megállni reagálás nélkül.
A trollok. Mert róluk van szó, a netes társadalom egyik hullámvölgyéről.
Szóval a trollok a rájuk vetülő figyelemből élnek. A nekik küldött válaszok éltetik a viselkedésüket. Talán ők sem tudják, hogy mennyire kiszámítható a viselkedésük. A troll nem maga az ember. A troll a romboló viselkedés, amit előre megjósolhatunk, ami, mivel független az embertől akin keresztül megnyilvánul, sokkal egyszerűbb az embernél. A trollt a válaszok táplálják. Minden választól erősebb lesz, amíg egy válasz el nem éri az embert, akin keresztül megnyilvánul, és olyankor sikerül egy kis időre elnyomni. Hiszen a troll mögött az ember szeretne megbecsült tagja lenni a közösségnek; és tudja, érzi, hogy a közösség őt a trollal azonosítja.
De a troll újra előjön. Előjön, mert örökké ott él a fertőzött emberben, és egy örökké erősödő motivációként (ha etológiai ismereteim nem csalnak, appetencia-viselkedésként) marja, emészti a lelkét. Ha a troll nem nyilvánulhat meg ösztönkielégítő végcselekvésben az emberi akarat határain belül, akkor idővel megnő annyira, hogy átszakítja a gátakat, és akarattól függetlenül tör fel.
A fertőzött ember már akkor tudja, hogy hülyeséget csinál, már tudja, hogy csak tovább rombolja a már nem is létező megbecsültségét, mikor elkezdi írni az üzenetét. De nem áll meg. Ír és ír. Nem azért, mert okosnak gondolja, hanem mert nem tehet mást. Már a troll ír, az ember csak a háttérből figyel. Ez pedig dühíti az embert. Aztán a válaszok elragadják, egyre mélyebben züllik az érzelmi érvelés mocsarában, mígnem megint kap egy elég durva visszajelzést (ami elhallatszik a troll mögött figyelő emberhez) ahhoz, hogy egy időre visszafogja magát. Eltelik valamennyi idő úgy, hogy a troll semmit nem ír, az ember pedig akár hasznos tagja is lehetne a társaságnak. Aztán elszabadul a pokol. Újra. És minden visszajelzés, minden alkalom, amikor kicsit róla van szó megerősítő ingekörnyezetként képeződik le a fejében: eteti a trollt.
Mivel az ilyen ember csak önmaga tehet bármit a helyzet megváltoztatásáért, a közösségnek alapszabály lenne, hogy ne táplálja a hibás cselekvést válaszokkal. Alapszabály, hogy ne etessük a trollt. Értem, tudom, de megszegtem.
Biztos erről is lehetne hosszú elemzést írni.
Én vétkem. Én vétkem. Én igen nagy vétkem.
2010. febr. 26.
- » LFTR
- 2010. febr. 26. 0:39 | írta: humanista | atom | hírblog | MH | még nincsenek kommentek
Egyik levelezőlistán Fefe hiányolta az LFTR reaktorokat. Első pillanatra még az is furcsa ötletnek tűnt, hogy ilyen létezne, aztán lassan jöttek az emlékek, hogy hiszen szó van ezekről Magyarország energiapolitikájának tézisei közt is, mint IV. generációs eszközökről, amik majd egyszer megváltják a világot. Előreláthatólag 2030 után valamikor.
Találtam egy neewsweek cikket erről:http://www.newsweek.com/id/44195
Meg kaptam egy Science Direct-est is, aminek nagyon örülök, de sajnos nem oszthatom meg. :)
Sokat lehet megtudni a technológiáról innen indulva. Vagy a wikipédiából.
A lényeg, hogy valóban létező, kipróbált (egyszer működött az amcsiknak, aztán se ment senkinek) technika, aminél nagyon vigyázni kell, hogy a felszabaduló neutronokkal jól bánjanak, mert a jelentős belső biztonsága miatt elég macerás fenntartani benne a láncreakciót. Viszont ha megcsinálják, akkor a termelt villanyáram mellett a hulladékhőt el lehet használni mindenféle jóra. Vízbontásra, fémipari felhasználásra, ilyesmik. Egy ilyen reaktor hűtőkörének a kilépő hőmérséklete 700°C körül kezdődik, de lehet több, egészen 1400°C-ig, a belépő hőmérséklet legalább 550°C. Ez még acélipari felhasználást is lehetővé tesz. Főleg, mivel megépíthető és gazdaságosan üzemeltethető 7MW-os méretben is. Egyesek szerint 2-3Mw-os méretben is, de ez szerintem túlzott optimizmus.
Csak azt akartam mondani, hogy szeretem az egyesületi levlistát. :)
2010. febr. 18.
- » Kezdet
- 2010. febr. 18. 18:34 | írta: humanista | még nincsenek kommentek
Dehogy kezdet. Az milyen régen volt már. Ez a blogolás csak folytatása egy rég megkezdett útnak. Mondjuk mérföldkő.
